Ferles Péter pszichológus

Egy parfümőr naplójából

2016. június 12. 15:38 - Ferles Péter

Amióta szerelmes lettem az illatok világába és a világ egyik leghíresebb parfümőrének, Jean Claude Ellenna könyvét olvasom többet és szebben tanulok az emberekről, mint bármelyik idio... khm... pszichológiával foglalkozó könyvtől.

Ő az illatokról ír, én a vonzalmon, szerelmen, párkapcsolatokon gondolkozom. Szeretném a kettőt összefésülni

Ellena: Amikor két illatmolekulát egyszerre megszagolunk, mindkettőt lehet külön érezni és egy harmadik illatot is. A harmadik csupán illúzió. Az illúzió sokkal valóságosabb, mint a realitás.  Egy képzetlen orr nem képes egy komplex illatban felismerni külön külön a molekulákat, csak az összhatást, ami egy komplex illúzió.

Az illúzió sokkal valóságosabb, mint a realitás a szerelemben is. Az előző cikkemben írtam, hogy ha a fájdalmas, plátói, nem tudom egy éve elengedi a másikat szerelmek azonnal megszűnnének, amint összeköltöznének egy hónapra és megismernék a másikat. Az is előfordul, hogy még nem is találkoztak személyesen, csak a másik Facebook, Instagram profilját nézegetik és már fülig szerelmesek. Amikor olyanba szerelmes valaki, akit nem ismer, akkor valójában a saját fantáziájába szeret bele, amit a másikra húz rá. 

Oké, na de miért szeretünk bele valakibe egy pillanat alatt, másba meg nem?

Ellena: Tudatosan, vagy tudattalanul minden illat, amit valaha éreztünk része az érzelmi életünknek. Szeretteink bőrének az illata, a frissen vágott fű, a tiszta törülköző, a kávé, a tenger, az eső, a zsírkréta és a fertőtlenítő szaga az oviban, mind része az illat memóriánknak. A jó és a rossz illatokat gyakran csak az különbözteti meg egymástól, hogy a jókhoz kellemes érzelmi töltet is társul a múltbéli tapasztalatok miatt. A parfümválasztás szín tisztán szubjektív folyamat, ami azon múlik, melyik illat mozgatja meg leginkább az érzelmeidet az illat memóriádon keresztül. 

És nem csak illatokat tárolunk a memóriánkban, hanem minden érzékszervi információt, és a hozzájuk köthető érzelmi töltetet is. Hogyhogy mindenkinek van kedvenc színe? Minden szín lehet gyönyörű.  A szépség, az esztétikum nem objektív, és nem egységes. A nem tudatos emlékeinkben tárolt vizuális, auditív élmények, amikhez kellemes érzéseink kötődnek ismerős, kellemes vagy vonzó érzeteket válthatnak ki.

Már csak az arcon is több tucat információt vizsgálunk meg a másodperc törtrésze alatt. Az arc színe, alakja, mérete, a homlok magassága, dőlése, a szemek (orr, száj) távolsága, színe, formája, mérete. Persze az is igaz, hogy minél átlagosabb és szimmetrikusabb egy arc, annál vonzóbb, de az egyéni ízlést az emlékeink határozzák meg. 

 Tehát azt, hogy valaki tetszik vagy sem, úgy döntjük el, hogy a másik minden porcikáját,mozdulatát és hangját tudattalanul, akár egy pillanat alatt is összehasonlítjuk az emlékeinkben tárolt adatokkal, és minél ismerősebb, minél kellemesebb emlékekhez hasonlít, annál vonzóbb lesz számunkra.  Az emlékeink pedig tele vannak óvodás és iskolai szerelmek, filmsztárok, barátok, családtagok képével és hangjával.

 

 



komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pszichologusbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr48801726

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.