Ferles Péter pszichológus

Hogyan nevelj boldog gyereket

2014. február 19. 11:24 - Ferles Péter

 

Amikor szülőket kérdezel arról, hogy mit kívánnak a gyermekeiknek, a leggyakoribb válasz: boldogságot (és egészséget)!

happy-kids1.jpg

Rengeteg adat áll rendelkezésre az okos vagy sikeres gyerekek neveléséről, de hogyan kell boldog gyerekeket nevelni? Néha nehéz megítélni, hogy mi a legjobb a gyerekeknek, és mi teszi őket boldoggá. A legtöbb esetben ez a kettő nem zárja ki egymást, sőt a boldogabb gyerekek nagyobb eséllyel válnak sikeres, elismert felnőttekké.

A boldogság hatalmas előny egy olyan világban, amely ekkora hangsúlyt fektet a teljesítményre. Általánosságban a boldog emberek egyaránt sikeresebbek a munkában és a szerelemben, mint boldogtalan társaik. Felmérések szerint jobb teljesítménymutatójuk, tekintélyesebb állásuk és magasabb fizetésük lesz felnőtt korukra, valamint nagyobb valószínűséggel lesznek elégedettek tartós párkapcsolatukkal, vagy házasságukkal.

De hogyan lehet boldog gyereket nevelni? A tudomány néha csak azt igazolja, amit a felmenőink már rég tudtak. Erik Barker összegyűjtött 10 kutatást ebben a témában, melyet 10 rövid pontban lehet összefoglalni:

 

1. Légy magad is boldog

 

A boldog gyerekek nevelésének első lépése ironikus módon egy kis önzőség. A saját boldogságod megdöbbentő mértékű befolyással van a gyerekeidére.

Széleskörű felmérések mutattak rá a lényeges összefüggésre az anyák lehangoltsága és ez által gyermekeikre gyakorolt rossz hatás közt. A szülői depresszió úgy tűnik, magatartásbeli problémákat idéz elő a gyermek viselkedésében, továbbá a szülő befolyását is csökkenti a gyermek fölött.

És ez nem pusztán genetika kérdése. Ugyan a felmérés kimutatta, hogy boldogabb szülők statisztikailag nagyobb eséllyel neveltek boldogabb gyerekeket, ezért felelős genetikai komponenst nem tudott kiemelni.

Mi tehát az első lépés egy boldogabb én felé? Szánj minden héten időt baráti kapcsolatok ápolására! A nevetés ragályossága miatt érdemes jó kedélyű barátok vagy családtagok környezetében lenni. Az ő nevetésük téged is nevetésre bír, noha még ez sem feltétlenül szükséges a hangulatod javításához. Neurológiai vizsgálatok szerint egy másik ember nevetése az agynak ugyanazon területein stimulál neuronokat, mint az ember saját nevetése.

 

2. Tanítsd őket kapcsolatok építésére

 

A kapcsolatokról való tanulás fontosságát senki nem cáfolja – de mennyi időt szánnak valójában a szülők arra, hogy megtanítsák a gyerekeiknek, hogy hogyan viszonyuljanak másokhoz?

Igazán nem tart sokból. Kezdetnek megfelel a gyermek ösztönzése az apró kedvességekre az empátia fejlesztése érdekében. Ez nem csak szükséges jártasságok elsajátítását eredményezi, de felmérésekből visszavezethető szükségesség a boldogságukhoz felé vezető úton.

 

3. A próbálkozást értékeld, ne a teljesítményt

 

Az elvárások túlzott hangsúlyozása és erőltetése megtöri a gyereket. Az elvárásokat eltúlzó szülők gyermekeire gyakrabban jellemző a szorongás és a depresszió. A felmérések eredménye egyértelmű: a próbálkozásokat kell értékelni, nem a természet adta képességeket.

Az intelligenciájukért dicsért gyerekek hajlamosabbak teljesítményhelyzetben a könnyebb feladatokat választani, mivel nem szeretnék az „okos” státuszukat elveszteni nagyobb hibalehetőség kockáztatásával. A próbálkozásra ösztönzött gyerekek viszont 90%-a választja a nehezebb feladatokat.

Miért? Dweck magyarázata szerint: „Ha a gyermekeinket a cél elérésébe fektetett energia függvényében jutalmazzuk, ebben a folyamatban újra kezdeményezni akarnak majd. Nem tereli el a tanulástól a figyelmüket az aggodalom, hogy mennyire tűnnek majd okosnak egy feladat megoldása során.”

 

4. Tanítsd őket optimizmusra

 

Nem szeretnél mogorva kamaszokkal vesződni? Akkor még a kamaszkor előtt tanítsd meg nekik, hogy mindig nézzék a dolgok jó oldalát.

Azon tizenéveseknek, akiket idejekorán pozitív látásmódra neveltek, feleannyira hajlamosak depresszióba zuhanni serdülésük során. Christine Carter szerző így foglalja össze: „Az optimizmus olyan közeli kapcsolatban áll a boldogsággal, hogy a kettőt gyakorlatilag vehetjük egynek.”

Az optimistákról az alábbi meglátásai vannak a pesszimistákhoz viszonyítva:

1. Sikeresebbek az iskolában, a munkában és a sportban

2. Egészségesebbek és tovább élnek

3. Elégedettebbek a házas életükkel

4. Ritkább náluk a depresszió és a szorongás

 

5. Tanítsd őket érzelmi tudatosságra

 

Az érzelmi intelligencia megszerzett tudásból, nem pedig veleszületett adottságokból áll. A gyerekek nem fogják csak úgy „maguktól” megérteni a saját érzéseiket, még kevésbé másokét.

Ehhez az első lépés a szülőktől az empátia kimutatása, az érzelmek megnevezése és érvényre juttatása, amikor haragot vagy csalódottságot élnek meg. Nem kell félni megmondani a gyereknek mit érez a szülő. Abból tud tanulni, építkezni. Ha a szülő kifürkészhetetlen, az sokkal rosszabb, mintha néha töredelmesen bevallja: fiam/lányom, most nagyon idegesítesz, vagy anyu/apu szomorú/magányos/elesett.

Itt egy példa, hogyan kell tükrözni és segíteni a gyereknek megnevezni, mit érez:

Molly: „Nagyon, nagyon, nagyon haragszom rád!”

Én: „Haragszol rám, nagyon haragszol. Mondj róla többet. Nem vihetlek le a játszótérre, ezért haragszol, és csalódott is vagy, igaz?”

Molly: „Igen! A játszótérre akarok menni!”

Én: „Látom, hogy most szomorú vagy.”

Beszélgess el a gyerekkel, segíts neki azonosítani az érzéseit, és tudasd velük, hogy ezek az érzések normálisak. Lehessen haragudni a szülőre, vagy akár dühösnek is lenni.

 

6. Alakíts ki szokásokat

 

A hatodik pontnál járunk, és úgy tűnhet, máris túl sok megjegyeznivaló akad, amire figyelni kell. Ezen a jó szokások segíthetnek túllépni. Az eddigi módszerek állandó újbóli átgondolása fárasztó lehet, de megszokásból cselekedni annál könnyebb, ha a megfelelő szokások már kialakultak.

Hogyan segíthetünk a gyerekünknek a boldogsághoz vezető szokások kialakításában? Carter néhány, felmérések által igazolt módszert említ:

1. Ingerszegény környezet: válj meg mindentől, ami eltereli a figyelmet vagy kísértéshez vezet.

2. Mások bevonása: avass be másokat a terveidbe, hogy a környezeted segíteni tudjon és cselekvésre ösztökéljen.

3. Egyszerre egy cél: a túl sok cél túlterheli az akaratot, különösen a gyerekek esetében. Szilárdíts meg egy szokást, mielőtt újat szeretnél felvenni.

4. Kitartás: ne számíts első próbálkozásnál sikerre, az ilyesmi időt igényel. Lesznek visszaesések.

 

7. Tanítsd őket önfegyelemre

 

Az önfegyelemnek nagyobb hatása vagy gyerek jövőben elért eredményeire, mint az intelligenciának – vagy mint akármi másnak. Egy kísérletben azok a gyerekek, akik jobban ellenálltak az eléjük kitett mályvacukros edény kísértésnék és nem ettek belőle akkor sem, ha egyedül maradtak vele, boldogabb és teljesebb életet tudhattak magukénak a későbbiekben az utókövetés kísérlet szerint.

Óvodásoknál a vágyak kielégítésének késleltetésének képessége intelligenciát, tanulmányi sikereket és jó szociális képességeket jósolhat felnőtt korra. Ez részben azért van, mert az önfegyelem elősegíti a tanulást és az információfeldolgozást. Ráadásul a fegyelmezett gyerekek könnyebben birkóznak meg a frusztrációval és a stresszel, valamint többnyire jobb érzékük van a szociális felelősségek kezeléséhez. Más szóval az önfegyelem nem csak iskolai sikereket és higgadt asztalnál ülést eredményez, hanem a későbbiekben nagyobb elégedettséget, több barátot és közösségi kezdeményezést is.

Hogy hogyan kezdjünk el egy gyereket önfegyelemre nevelni? Tanítsuk meg nekik, hogyan terelhetik el a figyelmüket a kísértéstől.

Az egyik megoldás az, hogy eltüntetjük a kísértés tárgyát a szemük elől – hogy ténylegesen eltakarjuk a csábító mályvacukrot. Amikor a jutalom nem volt látható, egy felmérés során a gyerekek 75%-a képes volt 15 teljes percet várni a következő mályvacukorra; egyik gyerek sem tudott eddig várni láthatóvá tett jutalom mellett.

 

8. Több játékidő

 

Sokat olvasunk manapság az éberségről és a meditációról – és mindkettő meglehetősen hatásos. Azonban a gyerekeket ezekre rávenni nem kis kihívást jelenthet. Hogyan érhetünk el eredményt?

Több játékidővel.

A legtöbb gyerek tudatosan gyakorol éberséget – azaz teljes egészében kiélvezi az aktuális pillanatot – amikor játszik. A ma gyermekei viszont bent és kint egyaránt kevesebb időt látszanak játékkal tölteni. Mindent összevetve a gyerekek átlagosan heti nyolcórányi szabad, kötetlen és spontán játékidőt vesztettek az elmúlt két évtizedben.

A játékra szánt idő nem időpocsékolás. Elengedhetetlenül szükséges a gyerekek tanulásához és fejlődéséhez.

A kutatók szerint részben a játékidő drámai csökkenése felelős a gyerekek kognitív és érzelmi fejlődésének lelassulásáért. Ráadásul a gyerekek megtanítása a szabad vonalvezetésű, rendszerezetlen játékra (felnőttekkel vagy azok nélkül) hozzásegíti őket az intellektuális, fizikai, szociális és érzelmi jóléthez. A strukturálatlan játék segít megtanulni a gyereknek csapatban dolgozni, osztozni, egyezkedni, konfliktusokat kezelni, szabályozni az érzéseiket és a viselkedésüket, és felszólalni a maguk javára.

Itt nincs szükség szigorú megkötésekre, csupán biztosíts több időt a gyerekeidnek, hogy szabadon játszhassanak.

 

9. Igazítsd a környezetüket boldogságra alkalmassá

 

Nem igazán szeretjük beismerni, de mindnyájunkra hatással van a környezetünk – gyakran jobban is, mint gondolnánk. Mi az egyszerű módja, hogy nagyobb befolyással legyünk a gyerekünk környezetére? Kevesebb TV.

A felmérések határozott összefüggést mutatnak a televízió nem nézése és a boldogság közt. A szociológusok szerint a boldogtalan emberek hajlamosak sokkal több időt tölteni a tévé előtt, mint boldogabb társaik, de nem tudni, hogy a tévénézés teszi-e az embereket boldogtalanabbá, vagy a boldogtalan emberek szeretnek-e jobban tévézni. De azt tudjuk, hogy sok más tevékenység segíthet a gyerekünknek boldog, jó beállítottságú egyénné válni. Amikor a gyerek tévét néz, nem azokat a dolgokat csinálja, amik hosszútávon a boldogsághoz segíthetik.

 

10. Vacsorázzatok együtt

 

Néha a tudomány csak annyit tesz, hogy igazolja, amit a felmenőing réges-rég tudnak. Igen, a családi vacsora fontos. Ez az egyszerű hagyomány formázza a gyermek személyiségét és segíthet neki boldogabbá is válni.

Szintén felmérések bizonyítják, hogy azon gyerekek, akik rendszeresen vacsoráznak együtt a családjukkal, érzelmileg stabilabbak lesznek, és kisebb eséllyel fordulnak alkoholhoz vagy egyéb kábítószerekhez. Jobb jegyeket kapnak és kevesebb depresszióra valló tünetük van, különösen a kamasz lányokra jellemzően. Ezen kívül ritkábban válnak túlsúlyossá, vagy szenvednek táplálkozási zavaroktól. A családi vacsorát akár a gyereknek való felolvasás is koronázhatja, amivel jobban felkészíthetőek az iskolára.

 

Röviden a tíz lépés:

 

1. Légy magad is boldog

2. Tanítsd őket kapcsolatok építésére

3. Próbálkozásokat értékeld, ne a teljesítést

4. Tanítsd őket optimizmusra

5. Tanítsd őket érzelmi tudatosságra

6. Alakíts ki boldogsághoz vezető szokásokat

7. Tanítsd őket önfegyelemre

8. Több játékidő

9. Igazítsd a környezetüket boldogságra alkalmassá

10. Vacsorázzatok együtt

 

 forrás: http://www.bakadesuyo.com/2014/02/happy-kids/

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pszichologusbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr805822162

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.