Ferles Péter pszichológus

Mérgező szülők

2013. november 25. 19:14 - Ferles Péter

 

Meggyőződésem, hogy minden szülő képességeihez mérten a lehető legjobban próbálja a gyerekeit nevelni. Abban is bízom, hogy azok a hibák, amiket elkövetnek, jó szándékból indultak, csak rossz lett a kivitelezés. Ha a dolgokat tudná jobban csinálni, akkor jobban csinálná. Ezt még mindig igaznak gondolom a legtöbb szülő esetében, ám a munkám során be kellett látnom, hogy sok szülő nem ebben a szellemben vállal gyereket.

Azok a szülők, akik rendszeresen alkoholizálnak, verbálisan vagy fizikailag bántalmazzák, érzelmileg, vagy fizikailag elhanyagolják a gyereket, hihetetlen nagy károkat tudnak okozni bennük. Ezeket a szülőket hívja Susan Forvard Mérgező szülőknek. Senki sem tökéletes. Ha elcsattan pár pofon, vannak veszekedések és nehéz az együttélés, még nem feltétlen utal mérgező szülőre. Winnicott, aki a kora gyerekkori anya-gyerek kapcsolatok legmeghatározóbb elméletalkotója, úgy véli, hogy a jó anya és a rossz anya között nem az a különbség, hogy a jó anya nem követ el hibákat, hanem a hibákra adott reakcióban különböznek. A hibák tagadása, a hárítása a bűntudatkeltés mind olyan fegyver, ami ellehetetleníti a gyerek problémamegoldási kísérleteit.

5c1b0_problem_sports_parent_small.jpg

 

Forvard 7 olyan szülői magatartásformát különböztet meg, amik, ha rendszeresen, vagy ismétlődően előfordulnak, akkor súlyos károkat okoznak a gyerek önértékelésében, érzelmeiben, bizalmában és felnőve szorongáshoz, depresszióhoz, kapcsolati problémákhoz, vagy komolyabb patológiához vezetnek. 

De kik is a mérgező szülők?

Sokan bizonytalanok abban, hogy vajon rosszul bántak-e velük szüleik, vagy csak ők „túl érzékenyek”. Pláne, ha gyártanak mellé valamilyen elfogadható magyarázatot, mint például: ,,az apám azért vert, hogy neveljen. Utólag sokat köszönhetek ennek”. ,,Az anyukám csak szeretetből aggódik ennyit. 7 olyan szülői típus van, ami hosszútávon befolyásolja a felnőtt gyerek életét, kapcsolatait és önmagához való viszonyát.

 

1. Istenszerű szülők

A szülők látszólagos tökéletessége, a tévedhetetlenségük és a vita lehetőségének hiánya óhatatlanul arra készteti a gyereket, hogy magába keresse a hibákat, bűntudata legyen és az akaratát háttérbe szorítva behódoljon. Felnőve gyakran előfordul, hogy ugyanezt a kapcsolati mintát keresve egy uralkodó-elnyomott párkapcsolatban találja magát az illető, vagy döntésképtelenséggel, alacsony önbecsüléssel küzd. 

 

2. Alkalmatlan szülők

A gyereknek joga van ahhoz, hogy gyerek lehessen. A gyerekek látva azt, hogy a szülők a saját gondjaikat sem bírják el, nagyon kedvesen megkímélik őket a gyermeknevelés terhétől.  

 „A te érzéseid nem fontosak, csak én számítok.” ez a ki nem mondott szabály. Felnőtt korban gyakori az önfeláldozó, áldozatszerepből kitörni nem tudó személy, vagy éppen annyira erősnek kellett lenniük, hogy soha nem engedik meg maguknk, hogy elengedjék magukat.

 

3. Irányító szülők

A túlaggódó, túlirányító szülő nem tiszteli a gyerek határait és kompetenciáit. Egyrészt átülteti a gyerekbe az aggódást és felnőttkorban szorongást, hipochondriát eredményezhet, de ami majdnem biztos, hogy ha a gyereket állandóan irányítják, nem tanulja meg irányítani magát. Nem ismeri meg a saját képességeit, felelősségét, nem fog tudni egyedül dönteni,

 

4. Alkoholista szülők

 pages_alcohol_problem_worried_about_parent.jpg

Talán a legpusztítóbb és a leggyakoribb, ha alkoholista van a családban. A titkolózás, a szégyen, a megalázkodás és a folyamatosan változó elvárások ellehetetlenítik, hogy a gyerek biztonságosan tudjon kötődni a szüleihez. Nem lehet kimondani a nyilvánvalót. Olyan ez, mint ha elefánt lenne a nappaliban.

 

5. Szavakkal verő szülők

 images (2).jpg

A sértő gúnynevek, lekicsínylő, ítélkező megjegyzések összetörik a gyerek egészséges önbizalmát és egy tükröt tartanak elé, amiben képtelenség reálisan látni. Ha a gyerek el is hiszi ezeket és beépíti az önértékelésébe, akkor egy egész életre befolyásolhatja a lelki egészségüket.

Sokan falat húznak maguk köré, ami soha senki előtt nem bontanak le, hogy megvédjék magukat a sértő, vagy ítélkező szavaktól, ami később elszigeteli őket másoktól és ellehetetleníti az életüket.

 

6. Testi erőszaktevő szülők

images.jpg

„Meg kell tanulnia, hogy ki az úr a házban!” Sokan még mindig úgy vélik, hogy a gyerekkel szembeni testi fenyítés a szülőknek nemcsak joguk, hanem feladatuk is. Az ilyen gyerekek, amikor felnőnek gyakran túlkompenzálnak, hogy a megtört önértékelésüket helyreállítsák, de ez egy végeláthatatlan harc. Sokan pedig folytatják ezt a családi hagyományt, ugyanis, ha én így nőttem fel és ember lettem, akkor a fiamnak is használni fog.

 

7. Szexuális erőszaktevő szülők

A végső árulás. Az incesztus a gyerek és a szülő közötti legalapvetőbb bizalom szétzúzását jelenti. Helyrehozhatatlan szokott lenni a kár. Ez olyan dolog, amivel csak együtt lehet élni, de megoldani nem lehet. De még az együttélés is sok tanulás és munka.  

 

A cikksorozat további részeiben igyekszem ismertetni a fent leírt szülői stílusok jellemzőit, azok hatásait a felnőtt gyerekre és röviden összefoglalni a feldolgozáshoz vezető utat. Addig is, hogy ki-ki el tudja dönteni, hogy mérgező szülei voltak-e, Susan Forvard összeállított egy kérdéssort, ami segít tisztábban látni. 

A cikksorozat és az általam folytatott csoportok és egyéni programok lényege nem a vádaskodás, a hibáztatás és a felelősség áttolása, hanem, hogy a Mérgező szülők felnőtt gyerekei megtalálhassák a módot arra, hogy fájdalmaikat megfogalmazhassák és traumájukat feldolgozva teljes életet élhessenek.

A csoportokba és egyéni terápiára itt lehet jelentkezni. 

 

 

 

Kérdőív:

 

 

I. Gyermekkori kapcsolat a szülőkkel

 

1. Gyakran szidalmaztak a szüleid? Szólítottak-e sértő neveken? Kritizáltak-e állandóan?

2. Okoztak-e neked a szüleid fizikai fájdalmat, hogy fegyelmezzenek?

3. Gyakran alkoholizáltak-e, vagy éltek-e kábítószerrel?

4. Súlyosan depressziósak vagy megközelíthetetlenek voltak-e a szüleid érzelmi nehézségek, vagy fizikai, illetve mentális betegség miatt?

5. Neked kellett gondoskodnod a szüleidről a problémáik miatt?

6. Tettek-e veled olyasmit a szüleid, amit titokban kellett tartanod? Zaklattak-e bármilyen módon szexuálisan?

7. Gyakran féltél a szüleidtől?

8. Féltél-e kifejezni a dühödet a szüleiddel szemben?

 

II. Felnőttkori élet

 

1. Rendszeresen bonyolódsz romboló vagy bántó jellegű kapcsolatokba?

2. Úgy gondolod, hogy ha valakihez túl közel kerülsz, akkor az illető megbánt és/vagy elhagy?

3. A legrosszabbra számítasz az emberektől? Az élettől általában?

4. Nehezen ismered ki önmagadat, érzelmeidet és szándékaidat?

5. Attól félsz, hogy ha az emberek megismerik az igazi énedet, akkor nem fognak szeretni?

6. Szorongsz, amikor sikert érsz el, és tartasz attól, hogy valaki azt gondolja, hogy csak lódítasz?

7. Szoktál-e nyilvánvaló ok nélkül haragot vagy szomorúságot érezni?

8. Maximalista vagy?

9. Nehezen tudod-e elengedni, és jól érezni magad?

10. Úgy tapasztalod, hogy a legjobb szándékaid ellenére is úgy viselkedsz, mint a szüleid?

 

III. Felnőttkori kapcsolat a szülőkkel

 

1. Úgy kezelnek a szüleid, mintha még mindig gyerek volnál?

2. Életed fontos döntéseiben szükséged van-e a szüleid helyeslésére?

3. Tapasztalsz-e heves érzelmi, vagy fizikai reakciókat, miután a szüleiddel találkoztál, vagy amikor tudod, hogy találkozni fogsz velük?

4. Félsz ellenkezni a szüleiddel?

5. Manipulálnak-e a szüleid fenyegetőzéssel, vagy bűntudatkeltéssel?

6. Manipulálnak-e pénzzel a szüleid?

7. Érzel-e felelősséget szüleid érzéseivel kapcsolatban? Amikor rosszkedvűek, úgy érzed, hogy te tehetsz róla? A te dolgod volna arról gondoskodni, hogy nekik jobb legyen?

8. Úgy érzed, hogy akármit csinálsz, az sosem elég jó a szüleidnek?

9. Hiszel abban, hogy egyszer talán jobbak lesznek majd a szüleid? 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pszichologusbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr115655575

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.