Ferles Péter pszichológus

Kiút az önmarcangolásból

2017. szeptember 17. 14:20 - Ferles Péter

A befelé fordulás olykor hasznosnak tűnhet, viszont nagy károkat okozhatunk magunknak vele. Tasha Eurich pszichológus javasol egy módszert, ami segít véget vetni az állandó önelemzésnek és önmarcangolásnak.

 

7dc08ff5-2077-4b56-a775-b7a53308f442-686-00000372aa2fbc73.jpeg

 


Eurich kutatásának egyik eredménye, hogy azok az emberek, akik többet foglalkoznak önvizsgálattal, sokkal feszültebbek, lehangoltabbak, aggodalmaskodóbbak, kevésbé elégedettek az állásukkal, vagy párkapcsolatukkal. Sokkal szétszórtabbak, és kevésbé tudják kontrollálni az életüket. 

 

 

Bár a Sidney-i Egyetem pszichológusa, Anthony M. Grant felismerte, hogy azok az emberek, akik jobban ismerik önmagukat – amit ő intuitív önmegértésnek definiált- erősebb társas kapcsolatokkal rendelkeznek, világosabb elképzeléseik vannak a céljaikról, a jólétről, az önismeretről és boldogságról. Hasonló tanulmányok azt mutatták, hogy az önismerettel jobban rendelkező emberek jobban tudják irányítani az életüket, sokkal drámaibb képet mutat a személyes fejlődésük, jobban élvezik a társas kapcsolataikat, nyugodtabbak, elégedettebbek. Grant és társai azonban rájöttek arra is, hogy nincs kapcsolat az önvizsgálat és az önértékelés között. Ez azt jelenti, hogy önmagunkról alkotott elméletek, itéletek és magyarázatok nincsenek feltétlenül összefüggésben önmagunk ismeretével. Sőt, néhány esetben épp az ellenkezőjét találta: minél többet elemzik magukat a résztvevők, annál kevesebb önismerettel rendelkeznek. Más szavakkal végtelen mennyiségű időt töltünk önelemzéssel, de végeredményben semmivel sem ismerjük jobban meg önmagunkat, mint amikor nekiláttunk.


Valójában az önelemzés beárnyékolhatja és összezavarhatja önmagunkkal kapcsolatos érzéseinket, valamint nem várt következményei lehetnek. Néha felkavaró érzelmek árasztanak el bennünket, megakadályozva a cselekvést. Önmagunk értékelésével nem az a probléma, hogy teljesen hatástalan, hanem az, hogy nem mindig végezzük helyesen. Amikor megvizsgáljuk gondolatainkat, érzéseinket és viselkedésünket - és megkérdezzük magunktól: „Miért?”- akkor a legegyszerűbb és legelfogadhatóbb válaszokat keressük. Általában, amint találunk egy vagy két lehetőséget, abbahagyjuk a keresést. Vagy újra és újra ugyanazokat a gondolatsorokat játsszuk le. Ennek oka egy fajta velünk született önmagunk felé való pozitív részrehajlás, ami arra sarkall bennünket, hogy olyan okokat vegyünk figyelembe, amik még jobban megerősítik a meglévő hitrendszerünket.


Eurich : Tehát amikor a belső öntudatosság fejlesztéséről van szó, szeretek egy egyszerű eszközt használni, amit úgy hívok: „Mit Nem Miért”. A „miért” kérdések korlátainkat körvonalazzák; a „mit” kérdések segítenek észrevenni a lehetőségeinket. A „miért” kérdések felkavarják a negatív érzéseinket; a „mit” kérdések kíváncsivá tesznek. A „miért” kérdések a múlt csapdájába csalnak; a „milyen” kérdések segítenek egy jobb jövőt teremteni. Amellett, hogy megerősít bennünket, a „mit” kérdés a „miért”-tel szemben segít abban, hogy könnyebben megértsük és kezelhessük az érzelmeinket. Tegyük fel, hogy szörnyű hangulatban vagy egy átdolgozott nap után. Megkérdezve: „Miért érzem magam így?” olyan haszontalan válaszok bukkannak fel, mint hogy „Mert utálom a hétfőt!” vagy „Én egy negatív ember vagyok!”. Ehelyett ha azt a kérdést tennéd fel, hogy „Mit érzek most?” észre vehetnéd, hogy megterhelő volt számodra a munka, kimerült és éhes vagy. Ennek a felismerésnek a birtokában választhatsz, hogy egyedül vacsorázol, egy barátoddal, vagy korán lefekszel aludni.


Időnként a „mit” kérdés a „miért” helyett arra kényszeríthet, hogy megnevezzük az érzéseinket, ami a hatékonyságnak a tömör velejét adja. A bizonyítékok azt mutatják, hogy az érzelmek nyelvi kifejezése - egyszerűen csak a megtapasztalásuk miatt- képesek megakadályozni az agyunkat, hogy aktivizálja az amygdalát, az üss-vagy-fuss irányító központot. Ez pedig végeredményben segít nekünk megtartani az irányítást.
Szóval a jó szabály az, hogy a „miért” kérdések általában segítenek tisztábban látni a környezetünkben zajló eseményeket, míg a „mit” kérdések segítenek jobban megérteni önmagunkat.

 

 


Engedélyezett kivonat Tasha Eurich Insight: Why We’re Not as Self-Aware as We Think and How Seeing Ourselves Clearly Helps Us Succeed at Work and in Life című könyvéből, a Crown Business kiadásában. Crown Publishing Group, a division of Penguin Random House LLC, New York. Copyright © 2017 Tasha Eurich.

komment

A bejegyzés trackback címe:

http://pszichologusbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr1212871030

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.