Hova tűnik a vágy és a szenvedély a hosszútávú kapcsolatból

2016. november 01. 18:30 - Ferles Péter

 

 

Miért van az, hogy a jó szex egy kapcsolatban ellaposodik, még úgy is, hogy szeretik egymást?

És miért van az, hogy a meghittség nem garancia a jó szexre?

Vágyhatunk-e arra, ami már a miénk?

Hogy lehet, hogy a szex (sokszor) gyerekhez vezet és a gyerek katasztrófa a nemi életre?

Milyen az, amikor valaki szereti a másikat és miben különbözik ez a vágytól?

 

Esther Perel ezekre a kérdésekre keresi a választ. Úgy találta, hogy ahova az intimitás beteszi a lábát, ott a vágy csökken. Na de mi tartja fenn a vágyat? Úgy gondolja, hogy a vágy fenntartása egy hosszútávú párkapcsolatban két alapvető szükséglet egyensúlyán múlik. Egyrészt vágyunk a biztonságra, kiszámíthatóságra, megbízhatóságra, másrészt a kalandra, a felfedezésre, az ismeretlenre a kockázatra és a veszélyre. A biztonság és a kaland egy szenvedélyes kapcsolatban látszólag egymást kizáró fogalmak. Adj nekem biztonságot, és kalandot. Légy macsó, de légy jó családapa. Légy gondos házvezető, de légy egyben gésa.

 

Ami nekem igazán tetszik az a következő gondolat: a vágy valósága a fantázia valóságát jelenti. Ha szerelmesek vagyunk közel akarunk lenni a másikhoz, de ha túl közel vagyunk, mintha egyek lennénk nem igazán vágyakozunk a másik iránt, hisz ott van. A vágyhoz távolság kell. A tűznek levegő kell, a vágynak távolság kell.

 

Perel azt a kérdést tette fel több száz embernek, hogy mikor vágytak leginkább a párjukra és a válaszok három dologról szóltak.

1, amikor távol van, amikor nem vagyunk együtt, amikor újra találkoztunk

Ezt azzal magyarázza, hogy ilyenkor nagy teret kap a képzelet, a fantázia a másikról, ami a vágy fő összetevője.

2, amikor a párom elemében van, amikor lelkesedik, amikor leginkább önmaga, amikor kiteljesedik.

Ilyenkor sugárzik és magabiztos és újra rejtélyes, újra távolabb van

3, amikor felfedezünk valami újat a másikban, amikor meglepődünk, amikor új színben látjuk.

Ha újdonság van a kapcsolatban, de ez az újdonság nem uj testhelyzetekről szól, nem az új technikák repertoárja, hanem önmagad és a párod egy másik részének felszínre hozása.

 

A hosszútávú szenvedély e két látszólag ellentétes szükséglet egyensúlya. A biztonság és a kaland, az együttlét és az elkülönültség, a szabadság és az önként vállalt kötelék. Egyik nélkül a másik sem létezhet.

 

 

További érdekes cikkeket pszichologus budapest oldalon találsz!

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pszichologusbudapest.blog.hu/api/trackback/id/tr1511922365

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása